Daruskocsi emeli magasba a kosárban ülő férfit, de még a hosszú nyak sem ér fel a fa tetején sorakozó fészkekhez: egy „rúdugró” bottal kell őket a földre imádkozni. Az önkormányzat pilotprogramja az Igmándi út–Neszmélyi út közötti panelsoroknál kezdődik, innen érkezett a legtöbb lakossági panasz. – Két–három éve egyre rosszabb a helyzet, tavaly már elviselhetetlennek érezték a lakók a hihetetlenül hangos károgást. A reggeli és délutáni órák a legrosszabbak, nyáron nyitott ablaknál nem lehet meglenni – összegzett a helyi önkormányzati képviselő, Junghausz Rajmund.
Újbudán jó ideje napirenden van a varjútéma, Kreitler-Sas Máté környezetvédelemért felelős alpolgármester kezdeményezésére tavaly konferenciát is rendeztek ez ügyben, a Magyar Madártani Egyesülettel pedig szoros együttműködés indult a madarak védelme, illetve az általuk okozott kellemetlenségek kezelésére. (Utóbbiak közül a legritkább probléma a nagy figyelmet kivívó varjútámadás.)
Számos település próbálkozik a varjúfészkek levágásával, de Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szóvivője szerint ez csupán olaj a tűzre. – Ez annyira hasznos, mint ha a párnából kiömlött tollakat úgy akarnánk eltüntetni a szobából, hogy egy működő ventillátorba dobnánk marékszám – állítja a szakértő, aki pontosan tudja, milyen az, ha varjú a szomszédod. Dombóváron, az ország egyik legnagyobb ilyen kolóniájának közepén lakik, ahol tavaly áprilisban 820 vetési varjút számolt meg. – Ha elüldözik őket, kicsit távolabbra költöznek, ahol addig nem voltak jelen, ott új telepeket létesítenek, majd hamarosan visszaköltöznek régi területükre, hogy ott is továbbszaporodjanak – magyarázta el a fészekvágások következményét a szóvivó. Az áttelepítést végző cég is hasonlóról számolt be. – A Nógrád megyei Szécsényből jöttünk, ott öt évig vágtuk le rendszeresen a fészkeket, mire elértük, hogy a 60-ból kettő maradjon. Emellett deszkákból készült csattogókkal jártuk a várost, hogy elzavarjuk őket – avatott be saját módszerébe Kovács Antal vállalkozó.
– Folyamatosan figyelni fogjuk a területet, és ha a madarak megpróbálják újraépíteni a fészkeket, ismét leszedjük őket. A lakótelepen összegyűjtjük a fészeképítésre alkalmas ágakat, a környéken pedig varjúbiztosra cseréltük az összes kukát, hiszen a varjakat az élelem csábítja ide a leginkább – sorolta az óvintézkedéseket Kreitler-Sas Máté. Őrmezőn eddig 18 fészket távolítottak el, ezeket újraépítve a városrész határába, a Kőérberki szikes rétre költöztetik. – Fontos volt számunkra az állatbarát eljárás, így reméljük, sikerül meggyőzni őket, hogy jobb lesz ott nekik – tette hozzá az alpolgármester. A rendkívül intelligens varjaknak szerencsére térkép sem kell, a fészkeket könnyen meglátják a levegőből, ami jelzi számukra, hogy a környéket egyszer már jó lakóhelynek találták, tehát beköltözhetnek. Orbán Zoltán szerint, ha van olyan közeli erdősáv, ahol senkit nem zavarnak, és ahol gallyakat is találni, akkor van esély a varjak önkéntes áttelepülésére. – Jó lenne, ha egyre több önkormányzat vágna bele az újbudaihoz hasonló kísérletbe, mert a megoldásokat tesztelni kell. Amíg nincs tapasztalat, csak találgatni tudunk – ismerte el a szakember. Az önkormányzat addig is mindenkit arra kér, galambot, varjat, de kóbor macskát se etessen, mert az eleség nagy részét általában a szemfüles varjak kaparintják meg.
